Kedves ADHD-s gyermeket nevelő szülők!
A mostani járványos időszakban minden családot komoly kihívások elé állít az egész napos otthonlét megszervezése, különösen igaz ez az ADHD-s gyerekre és szüleikre. Talán már tapasztalhatták is, hogy a tartós bezártság, a kortársak és a szabad mozgási lehetőségek hiánya miatt az ADHD-s gyermek viselkedésproblémái fokozódhatnak, szétszórtabbá, összeszedetlenebbé, feszültebbé, ingerlékenyebbé, rugalmatlanabbá válhat, mint az átlagos hétköznapokon.
A digitális oktatás első hetei után bizonyára Önök is sok tapasztalatot gyűjtöttek arról, hogy egy olyan megváltozott helyzet (krízis) állt elő, ahol a megszokott megoldási módok, rutinok nem feltétlenül válnak be. A gyermekeknek mindenképp megtartó, ha a napjuk egyfajta keretet kap a napirend formájában, amihez vissza tudnak térni és érzékelhetik az idő múlását. Ez biztonságot ad nekik és nekünk is, és elterelheti a figyelmünket az egyéb, szorongáskeltő gondolatokról. Nagyon fontos azonban tudatosítanunk, hogy a napirend kialakítása egy folyamat, tele hibázásokkal, tapasztalatokkal, amelyekből tanulhatunk és fejlődhetünk. Teljesen rendben van, ha a dolgok nem úgy alakulnak, ahogy terveztük, vannak rosszabb és jobb napok is. Teljesen rendben van, ha eleinte napról napra új napirendet kell kialakítanunk. Ezt mindenkinek érdemes szem előtt tartania.
A szakemberek folyamatosan posztolják az újabb és újabb segédanyagokat, benti-kinti játékötleteteket, amikből egyrészt nagyon sok inspirációt meríthetünk, de túl nagy mennyiségben a teljesítménynyomást is erősítheti bennünk. „Nálunk miért nem működik?” „Nekünk miért nem megy, hogy ennyire kreatívan, játékosan, optimistán álljunk helyt a mindennapokban?”. A teljesítménynyomás érkezhet az iskola felől, a munkahelyünk felől, de akár szeretteink elvárásaiból is. Emlékeztessük magunkat: krízis van! Mondhatunk nemet, kérhetünk türelmi időt a pedagógustól levélben a gyermekünk érdekében. A rugalmasság most mindenki részéről elengedhetetlen.
Az otthontanulás körülményei
• Jelöljünk ki egy állandó tanuló helyet a gyermek számára! Ez olyan környezet legyen, amiben tud figyelni, ami az otthonunkon belül a lehető legingermentesebb (pl. nem az ablak vagy bekapcsolt tv mellett)!
• A tanulás legyen védett idő, a napirend része!
• Az eddigi tapasztalatok alapján készítsünk egy körülbelüli reális tervet, amiben meghatározzuk, melyik feladat mennyi időt igényelhet. Ebbe vonjuk be a gyermeket is.
• Bontsuk le a feladatokat kisebb részletekre! Egy nagy feladatnak nehéz nekilátni, pláne ha figyelmi problémái vannak a gyermeknek.
• Fontos, hogy egyszerre egy dolgot csináljon a gyermek.
• A tananyag beosztásához hasznos és hatékony segítség, ha egy felfüggesztett papíron három oszlopba csoportosítjuk az öntapadós noteszlapokra írt feladatokat: RÁM VÁR / FOLYAMATBAN VAN / KÉSZ (TO DO/DOING/DONE) és a megfelelő oszlopba helyezzük a post-iteket.
• Adjunk gyakran valamilyen apró visszajelzést, dicséretet vagy tanácsot a feladatokhoz.
• Ne 45-50 perces blokkokban gondolkodjunk, hanem miután kitapasztaltuk a gyermekünk figyelmi kapacitását, ennek megfelelő idősávokat alakítunk, pl. 15-20-25 percig tanulás, majd 5 perc szünet! A szünet idejére is előre ötleteljünk a gyermekkel, mi fér bele 5 percbe: pl. 1 pohár víz, kutya simogatása, 5 perc buborékfújás, 2x fejenállás, 3x kézenállás stb.
• Legyen lehetőség az idő vizualizálására: szuper telefonos alkalmazások vannak erre, pl. homokóra vagy MouseTimer alkalmazás, de akár egy sima stopper is megteszi.
Szigorú napirend
• A napirend az ADHD-s gyermek varázspálcája.
• A szokásosnál merevebb napirend segíthet a tartós otthonlét idejére, sok és változatos beépített mozgási lehetőséggel.
• Fontos, hogy a gyermeket bevonva, közösen alakítsuk ki!
• Jól látható helyre, a gyermek szobájába és a nappaliba is tűzzük ki!
• Változás esetén többször figyelmeztessük a gyermeket, készítsük fel őt!
• Ha már kialakult a napirend tervezésében egy rutinunk, elég vasárnaponként újra összehívni a családi kupaktanácsot.
• A kezdeti időszakban akár minden reggel kezdhetjük ezzel a napot az előző napok tapasztalásai alapján
Jutalmazási rendszer és skálázás
• Ha szeretnénk egy kívánt viselkedést elérni, vagy egy helytelen viselkedést módosítani, akkor a jutalmazási rendszer bevezetése a legjobb eszközünk.
• A kívánt viselkedést skálázhatjuk (erről szól bővebben a Csodálatos ötpontos skála c. könyv), hogy a gyermeknek könnyebb legyen megítélnie, épp milyen közel van a kívánt viselkedéshez, Az egyes szinteken azt is meghatározhatjuk, hogy mit tehet azért, hogy ne menjen feljebb a nemkívánt viselkedés skálán.
PÉLDA: LACKÓ EGYÉNI KÜLDETÉSE
Első oszlop: Ahogy viselkedem
5. Felállok a helyemről tanulási időben. Teljesen mást csinálok, mint a tanulás (pl. játszom, beszélgetek, kimegyek stb).
4. Nagyon lemaradok. Fogalmam sincs, hol járok. Elvagyok a saját világomban.
3. Próbálok figyelni, de mégis sokszor elkalandozok. Kinézek az ablakon, pakolászok, matatok. 10-es skálán 5-ös szinten koncentrálok.
2. Néha elkalandozik a figyelmem. 10-es skálán 6-os, 7-es szinten koncentrálok.
1. A tanulási időben nyugodtan ülök a helyemen, figyelek a feladatra. Sorban, egyesével végzem az aznapi feladataimat.
Második oszlop: Mi a következménye? Milyennek látszom kívülről?
5. Egyáltalán nem veszek részt a feladatvégzésben. Egy feladattal sem sikerül végeznem.
4. Nagyon kevés feladatot oldok meg. Szétszórtnak tűnök kívülről. Kezdek türelmetlen lenni, kezdem elveszíteni a motivációmat.
3. Rendetlenség van körülöttem. Kezdem nagyon elveszíteni a fonalat. Egy-két feladattal le vagyok maradva a tervezetthez képest.
2. Néha elkalandozom, egy kicsit lemaradok, de ilyesmi előfordul. A lényeg, hogy ügyesen folytassam tovább, amibe belekezdtem.
1. Aktív vagyok, tudom követni a feladatot. Szépen haladok a teendőimmel. A tanárnéni most megdicsérne, ha látná, milyen ügyesen dolgozom.
Harmadik oszlop: Mit tehetek ezen a szinten? (kezdetben hasznos főleg, a skála bevezetésekor)
5. Még mindig nem késő visszamenni tanulni. Ha ma csak egy tantárgyból tudom befejezni a feladatokat, mert ennyire futja, az is valami, de legalább azt az egyet megcsinálom, és jobban is fogom magam érezni utána.
4. Tartanom kell 5 perc szünetet. Ha ez nem elég, kiszellőztetek, sétálok egyet a lakásban, mozgok kicsit.
3. Jobb, ha most tartok inkább 5 perc szünetet, azután jobban fogok tudni koncentrálni. Pl. ehetek egy almát, ihatok egy kis vizet, kezen állhatok 3x, vagy fejen állhatok 2x.
2. Semmi gond, mindenkivel előfordul, hogy elkalandozik. Összpontosítom a figyelmem, és menni fog!
1. Ügyes vagyok! Csak így tovább!
• Ha a gyermek 1. és 2. szinten tud maradni, akkor jár a jutalom, vagy a „zseton”/pecsét/matrica, amiből bizonyos mennyiséget összegyűjtve egy általa vágyott nagyobb jutalom jár. Jó, ha ez az egész skála, valamint a jutalom leírva, lerajzolva/befotózva szerepel egy nyomtatott oldalon, amire a gyermek minden nap rá tud nézni és monitorozhatja, épp hol tart.
• Egyszerre csak egy viselkedésért jutalmazzunk! Egyszerre több cél nehéz, és összezavaró is lehet.
• Ha nehezen sikerül a kívánt viselkedést elérni, nyomozzuk ki ennek okait (pl. még nem elég érett az idegrendszere), de emeljük ki és dicsérjük meg, ha láttuk az erőfeszítéseit!
• A kiválasztott jutalom legyen valóban motiváló a számára.
• Mérjük fel, hogy a gyermekünk azonnali jutalommal motiválható, vagy zsetonmódszerrel, gyűjtögetni is képes a nagyobb jutalomért.
• Legyünk következetesek: máshogyan ne lehessen megszerezni a jutalmat! Ha elérte a célt, mindenképp legyen beszerezhető a jutalom!
• Kössünk erre egy szerződést, akár írásban, képesen megjelenítve!
• Tudja, hol tart a gyűjtésben, követhető legyen számára.
• Konkrét, zárt végű szabályok legyenek, amik folyamatosan láthatóak a számára és amikre visszautalhatunk minden alkalommal, amikor szóba kerül.
Mozgás, mozgás, mozgás!
• A sportolási lehetőség ADHD-s gyermekeknél (nem csak náluk) a tartós bentlét idején különösen fontos, igyekezzünk megtalálni ennek lehetőségét, az udvaron, a szabadban, amikor kevés ember van kint.
• Nagyon fontos, hogy minden nap, akár többször is mozogjunk!
• Ha csak a négy fal között megoldható, találjunk játékos, élvezetes mozgásos lehetőségeket (előtte fektessük le a szabályokat): buborékok után szaladni, lufit pukkasztani, párnán ugrálni, ajtófélfára pókhálószerűen rögzített ragasztószalagra papírgalacsinokat dobálni, Twisterezni, ugrálópályát kialakítani, bunkit építeni stb.
Nyugisátor
• Beszéljük meg a gyermekkel, hogy lehet 10 perc „nyugiidőt” kérni, amikor bárki magára zárhatja az ajtót és félrevonulhat lenyugodni. Aki ide bevonul, azt nem zavarhatjuk meg.
• Kialakíthatunk kifejezetten erre a célra egy sátrat, párnákkal, időzítővel.
• Ezt a sátrat ne használjuk játékra, tanulásra, étkezésre, csak félrevonulásra (de takonylabdát, fidget spinner-t, szenzoros eszközöket bevihet magával a gyermek.
• Szülők között egy titkos jelszót érdemes kitalálni (pl. KAKUKKFŰ), ha már az egyik szülő nem bírja, kimondja és félrevonulhat 10 percre.
• Lehet a megnyugtatás közös tevékenység is, pl. anya relaxáló szöveget olvas fel, kendővel simogatja, amíg ő fekszik és behunyja a szemét stb.
Kreatív idő
Nagyon sok energiát és időt le tud kötni, ha a gyermekünk talál egy olyan kreatív játékot, amiben hosszan, akár napokra el tud mélyülni.
• Ilyen például az elmerülés a stop motion technikában, amihez csak egy telefon fényképezője, és egy videoszerkesztő program kell.
• Élvezetes lehet egy város megrajzolása több lapon keresztül, amivel beterítheti a gyermek a padlót.
• Képzeletbeli világot is alkothat rajzban, amiben különböző karaktereket rajzolhat meg és vághat ki, illetve különböző élettereket a karaktereknek, ami szintén végtelenségig bővíthető.
• Az egész nappaliban egy óriási bunkiváros építése közösen a családdal nagyon izgalmas elfoglaltság.
• Készíthetünk a különböző használati tárgyakból hangszereket. Fedezzük fel a lakás unalmas tárgyaiban felsejlő lehetőségeket!
Én-idő a szülőnek is
• Elengedhetetlen, hogy a szülőnek legyen naponta legalább 30 perc magára szánt ideje is!
• Vonjuk be ebbe a távol élő családtagokat (pl. nagymamát), barátokat, és kérjük meg őket, hogy telefonon olvassanak mesét a gyermeknek (segít, ha mindig fix időben történik ez), közben a gyermek rajzolgathat, pakolgathat, halkan játszhat), vagy segítsenek egy házi elvégzésében. Ezzel a nagyszülőt is aktivizáljuk, hiszen segít, hasznosan rendelkezésére áll a családnak továbbra is.
Készítette: Máté Orsolya, Stánicz Nikolett, Erni Ildikó, Cserép Melinda, dr. Ábrahám Ildikó
A jelenlegi helyzetben még nagyobb szükségünk van minden segítségre. Köszönjük, hogy figyelnek Önök is Ránk, hisz így tudunk mi is vigyázni Gyermekeikre!
Kérjük ne feledkezzen meg rendelkezni adója 1+1%-ról! Csatlakozzon a csapatunkhoz! Mi a munkánkkal, Ön az adója 1%-val! Gyógyítsuk együtt a Bókay Gyermekklinikán gyógyuló gyermekeket!
Bókay Gyermekklinikáért Közhasznú Alapítvány
Adószámunk: 18222432-1-42
——————————
„Egy kicsit a Kicsiknek”
Bókay Gyermekklinikáért Közhasznú Alapítvány
http://bokaygyermekklinika.hu/
Bankszámlaszám: 10403387-00031000-00000008
Adószám: 18222432-1-42
Legutóbbi hozzászólások